| 2010. február 4., 21:01
NYÍLT LEVÉL - Dr. Herczog László Szociális és Munkaügyi miniszternek (1. rész) | | Budapest, 2010. február 4., csütörtök (OS) - Avagy pattog a labda, játszik a hatalom a kisember életével!
| Miniszter Úr! Olvassa el a levelet, azután Önben is felmerül a kérdés, milyen orvosokat foglakoztatnak, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetben? Őket emberileg, szakmailag ki vizsgálja meg, hogy alkalmasak e feladatuk ellátására? Ki ellenőrzi, hogy mikor élnek vissza reájuk ruházott jogkörükkel? Talán ha Ők is bekerülnek a tagjaink közé, akkor fogják átérezni annak a betegtársunknak a helyzetét aki az alábbi segélykérő levelet írta! Várom soron kívüli válaszát, Dobolyi László, Elnök Meggyógyulhatsz Egyesület, 1065 Budapest, Bajcsy Zs. u. 45 www.meggyogyulhatsz.hu Történetemmel szeretném felhívni a figyelmet a rokkantsági nyugdíjjogosultság változásai során kialakult méltánytalan helyzetekre
A rokkantságom története
2004-ben kerültem kapcsolatba a számomra addig ismeretlen betegséggel. Vizsgálat, szövettan,- a kegyetlen diagnózis,- sugárkezelés majd műtét következett. Rosszindulatú végbéldaganat miatt végleges sztómás lettem. A sztóma görög eredetű szó, szájadékot jelent, melyet a sebészek a vékonybélen (ileostoma), a vastagbélen (colostoma), vagy a vizeletelvezető rendszeren (urostoma) ürülő tartalom elvezetése érdekében a hasfalon készítenek. - nekem colostoma van. A műtét után le akartak rokkantosítani, de mivel akkor én még csak 49 éves voltam és mindig dolgoztam- erről hallani sem akartam, nem egyeztem bele. Még 4 hónap sem telt el műtét után és újra munkába álltam. Nem volt egyszerű feladat, mert a munkahelyen már 3 hónap után leírtak , nem akarták, hogy ilyen állapotban vissza menjek dolgozni és mindenféle orvosi igazolást,szakvéleményt kellett beszereznem amivel igazolhattam hogy képes vagyok a munka végzésre .Mindenáron bizonyítani akartam, hogy megállom a helyemet mind a munkában, mind a családban,és még akkor csináltam a 2. diplomámat is.Örökös stresszben éltem az állapotom miatt.. Ugyanis az ilyen betegek nem tudnak bizonyos dolgokat szabályozni szto-más-ságuk miatt. Az egészséges végbél rendelkezik záróizomzattal, működését akaratunkkal tudjuk befolyásolni. A sztóma önálló életet él, a sztómaviselő általában semmilyen hatással nincs rá. A bélgázok és a széklet jelei a legváratlanabb időben, helyen és szituációban jelennek meg. A sztómás semmit nem tud tenni ellene. ő maga is csak az utolsó utáni pillanatban érzi meg, megtörtént a baj. És találkozik a környezete, családja, munkahelye megszégyenítő megvetésével.Gond volt az étkezés, az utazás, az egyéb helyeken (hivatalok) való megjelenés, részvétel, a munka. Az ember nem tudhatja előre, hogy mikor kerül kellemetlen helyzetbe, a társadalmi környezet pedig nem tolerálja ezeket a másságokat.Ha az ember titkolja másságát, különcnek tartják, ha ismerik betegségét szánakoznak rajta. Előbb- utóbb így is úgy is kiközösítik. Az örökös feszültség, stressz helyzet teljesen kimerített-nem bírtam tovább dolgozni.Terhelhetőségem jelentős mértékben csökkent.2006 decemberében magam kértem a rokkantosításomat.Akkor az állapotomat 67% munkaképesség csökkenésben állapították meg.Ez III:csoportú rokkantságnak felel meg.A hosszan tartó stresszes állapot miatt sikerült egy epeműtétet is összehozni.2009 decemberében felülvizsgálatra került sor, ahol a legfontosabb kérdések:iszom e, dohányzom e, van e jogosítványom, mikor és hol dolgoztam utoljára. Egészségemről nem is kérdeztek. Az azért elmondható, hogy az elmúlt 3 évben az egészségi állapotomban javulás, változás nem történt.Nekem ezzel az állapottal életem végéig kell így élnem A vizsgálat során mintegy zárójelben megjegyezve közölték: az ilyen betegek 5 éven belül meg szoktak halni Aki meg életben marad-nyűg a társadalomnak, mert csak fizetni kell utána-ezért inkább kirakják a rokkantsági nyugdíj rendszeréből. Megköszöntem a jóleső szavakat, majd jött a határozat:2010 február 1-vel megszüntetik az ellátásomat. Indoklás: Össz-szervezeti károsodás 40%- közepes mértékű! Még azt is leírták, hogy:rehabilitálható vagyok! Csak tudnám, hogy hogyan! A rokkantsági nyugdíjjogosultság változásaiban az van, hogy a rokkantságot kifejező orvosi és jogi feltételek közé az eddigi 67%-os munkaképesség csökkenés helyére az 50-79%-os egészségkárosodás került. Akkor ez nálam miért 40%? Valamint a335/2009.(XII.29) Kormányrendelet mellékletében (8.pont) a mesterséges testnyílással rendelkezőket súlyos fogyatékosságnak minösülő betegnek tartják. Akkor miért van ez a kettősség, hogy egyszer így, másszor meg úgy bírálnak el bennünket. Én úgy érzem mindent elkövettem, hogy vissza kerülhessek a munka világába, most mégis itt állok 55 évesen, 36 év munkaviszonnyal ellátatlanul. Ugyanis nem vagyok jogosult,csak rendszeres szociális járadékra aminek összege igen minimális, talán a segédeszközökre + a szükséges gyógyszerekre elegendő lesz. Táppénzen szinte soha nem voltam , gyermekeimmel is csak 2,illetve 1 évig maradtam otthon Gyesen. Igen méltatlannak érzem ezt a helyzetet. Természetesen beadtam a fellebbezésemet. Nemcsak a magam, hanem sorstársaim miatt is írok,ugyanis már néhányan szintén kerültek ilyen helyzetbe. Sajnos tudok olyan sorstársról akit a II.fokon is elutasítottak. A Magyar ILCO Szövetség igyekszik segíteni a sorstársakon, felhívják a politikusok, képviselők és minisztériumok figyelmét a kialakult méltánytalan helyzet miatt. A fogyatékossággal élők emberi jogainak védelme az állam kötelező feladata. Veszprém 2010. 02.02 Máté Lászlóné matelaszlone@freemail.hu
Kiadó: Meggyógyulhatsz Egyesület
-------------------------------------------------------------------
Kérjük előfizetőinket, hogy az Országos Sajtószolgálat anyagait minden esetben OS jelzéssel használják fel. Az MTI szó szerint, minden változtatás nélkül továbbítja az OS-be beadott közleményeket, a szövegekért minden esetben a közleményben jelzett közlő a felelős. © Copyright MTI Zrt. |
|