Magyarországon az inaktívak aránya 45, 6 %, amely igen nagy az Európai Unió többi tagállamához képest. A megváltozott munkaképességűek – akik rendszeres ellátásban részesülnek – aránya igen magas, számuk több mint fél millióra tehető. Az egészségkárosodott és fogyatékkal élő emberek foglalkoztatottsága hazánkban igen alacsony, kb. 9-12%-os. Európa nyugati felében ez a mutató 40-50%. A tartós egészségügyi problémákkal küzdők esetében a következő okok gátolják a foglalkoztatást: az alacsony képzettségi és szakképzettségi szint, a „járadékcsapda”, a fizikai és info-kommunikációs akadálymentesítés hiánya, az egyenlő bánásmód elvét nem kellően érvényesítő jogszabályok, foglalkoztatáspolitikai intézkedések, a társadalom „felkészületlensége”, a megkopott kulcsképesség, valamint a labilis mentális és szociális háttér. A munkaerő-piaci státuszukat a rosszul fizetett, alacsony presztízsű munka, illetve erős szaktudásbeli szakadék jellemzi.
A komplex rehabilitáció bevezetésére 2008. január 1-jén került sor, amely elindította a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatáspolitikai rendszerének megreformálását. Az intézkedés célja, hogy egyre több tartós betegséggel, fogyatékossággal élő válhasson a munkaerőpiac aktív tagjává.
A komplex rehabilitáció rendszerének három fő intézményi pillére van: az Országos Rehabilitációs és Szociális Intézet (a továbbiakban: ORSZI), a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat. Az ORSZI-ban orvosi, foglalkoztatási és szociális szakértés történik, komplex bizottság keretén belül: négy szakemberből álló team határozza meg az illető egészségkárosodásának mértékét, szakmai munkaképességét, rehabilitálhatóságát, valamint a rehabilitáció lehetséges irányát, szükségleteit és időtartamát.
Rehabilitálhatóság vélelmezhető abban az esetben, ha az egyén egészségügyi rehabilitációja befejezett, sikeres, folyamatos munkaviszonyban áll vagy rövid ideig volt távol a munkaerő-piactól, magas iskolai végzettséggel ill. keresett szakképzettséggel rendelkezik, munkára motivált, rugalmas, nyitott személyiségű, mobilizálható, terhelhető, kiegyensúlyozott, erős családi háttérrel rendelkezik, rehabilitációját elősegítő életmódot folytat (sport), környezete segíti, építőleg hat rá. Ebben az esetben a bizottság a rehabilitációs járadékra való jogosultságot javasolja.
A komplex rehabilitáció pénzbeli ellátási formája a rehabilitációs járadék. Az ellátás szabályait a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény határozza meg. Rehabilitációs járadékra jogosult az, aki magyarországi lakóhellyel rendelkezik, 50-79% egészségkárosodást szenvedett, kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és rendelkezik az életkora szerint szükséges szolgálati idővel. Mértéke a rokkantsági nyugdíj összegének 120%-a, és a rehabilitációhoz szükséges időtartamra, de legfeljebb 3 évre állapítható meg. A rehabilitációs járadék iránti kérelem a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál terjeszthető elő.
A rehabilitációs járadék abban különbözik a rokkantsági nyugdíjtól, hogy összege magasabb, bruttósított érték, amelyből nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékot vonnak, így a folyósítás ideje szolgálati időt képez. A rehabilitációs járadékban részesülőknek együtt kell működniük a területileg illetékes munkaügyi központtal – ez a folyósítás feltétele. A járadékra jogosultnak a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozatának kézhezvételétől számított tizenöt munkanapon belül kell megjelennie a lakóhelye (tartózkodási helye) szerint illetékes munkaügyi kirendeltségen, ahol személyre szabott rehabilitációs tervben ill. együttműködési megállapodásban határozzák meg, építik fel pályatervét, a szükséges rehabilitációs intézkedéseket. Az ingyenes képzések, átképzések mellett humánszolgáltatások igénybevételére is van lehetőség (munka-, pályaorientációs, rehabilitációs, pszichológiai tanácsadás, stb.), mielőtt a munkára való kiközvetítés megtörténik. Azok pedig, akik igénylik és a körülményeikből következően szükségük is van személyes segítségnyújtásra, mentori szolgáltatást is kaphatnak. A munkaügyi kirendeltségeken rehabilitációs ügyintézők látják el a járadékban részesülőkkel kapcsolatos feladatokat, akik speciálisan képzett, felkészült és humánus szakemberek.
Balog Lajos
Rehabilitációs Főreferens, foglakoztatási szakértő
Közép-magyarországi Regionális Münkaügyi Központ
Rehabilitációs Osztály
