Orvoskutatási bejelentés: tovább élhetnek a vastagbélrákos betegek!

Hosszabb életet tudnak biztosítani az orvosok az áttétes vastagbélrákos betegeknek, ha a kemoterápiás kombinációt rögtön az onkológiai kezelések megkezdésekor a daganatok felszíni növekedési faktor receptoraira (EGFR) ható célzott terápiával egészítik ki – jelentették be az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) éves világkongresszusán. A terápiát a magyar betegek számára is biztosítja az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Amikor nem lehet a daganatos betegséget meggyógyítani, a cél a betegség egyensúlyban tartása, az életminőség és az életkilátások javítása.

Az áttétes vastagbélrákos betegek kezelését Magyarországon is évek óta célzott terápiás gyógyszer és kemoterápia kombinációjával végzik. A célzott terápiáknak két fajtája van, az egyik  a daganatok érfejlődését képes gátolni, a másik pedig  a daganatok felszínén található növekedési faktor receptort (EGFR) blokkolja, s ezzel akadályozza meg a rák terjedését. Mindkét típusú célzott terápiás kezelés elfogadott és általánosan használatos, mint kezdeti kezelés, ám a jelenlegi vizsgálatot megelőzően nem volt ismeretes, hogy melyik módszer előnyösebb a nem mutáns KRAS gént hordozó áttétes vastagbélrákos betegek számára.

– „Az előrehaladott vastagbélrákkal vagy végbélrákkal szembesülő betegek és orvosaik mindent megtesznek az élet meghosszabbításáért. A FIRE-3 vizsgálat szerint az elsődleges kemoterápia plusz EGFR-gátló kezelés segít elérni inkább ezt a célt” – értékelte az eredményeket Richard M. Goldberg, az emésztőszervi daganatok szakértője.

Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) éves világkongresszusán bemutatott kutatási eredmények szerint azoknak  a betegeknek sikerült jelentősen meghosszabbítani az életét, akiknek a terápiáját már első vonalban, tehát az áttétek kiderülésekor indított onkológiai kezelés első választott terápiájaként az egyik EGFR-gátló infúziós terápiával egészítették ki. A terápia az áttétes vastagbélrákos betegek mintegy 60 százalékánál vethető be, azoknál, akiknél a daganatban lévő KRAS gén nem mutálódott – ezt ma már rutinszerűen vizsgálják Magyarországon is.

A Németországban zajlott, úgynevezett FIRE- 3  vizsgálatban 592, nem mutáns KRAS gént hordozó áttétes vastagbélrákban vagy végbélrákban szenvedő beteg vett részt, akik elsődleges kezelésként vagy kemoterápia és EGFR-gátló, vagy kemoterápia és érfejlődést-gátló kezelésben részesültek, véletlenszerű besorolás alapján. Az összesített válaszarány szempontjából az EGFR-gátló jobban teljesített, de csak az értékelhető betegeknél lett érdemi a különbség. Ahhoz, hogy a beteget értékelhetőnek tekintesenek a vizsgálat megkezdése után  betegeknek legalább egy képalkotó diagnosztikán részt kellett venniük. A betegség progressziójáig eltelt idő (progressziómentes túlélés középértéke) közel azonos volt a két csoportban, de a teljes túlélés hosszabb volt az EGFR-gátlás esetén.

A most publikált eredmények arra utalnak, hogy az elsődleges terápiaként adott kemoterápia kiegészítéseként az EGFR-gátló növeli az életesélyeket nagyobb mértékben, az érfejlődést-gátló terápiát pedig az adott betegeknél másodvonalbeli kezelésre lehetne megtartani.

– „Az előrehaladott vastagbélrákkal vagy végbélrákkal szembesülő betegek és orvosaik mindent megtesznek az élet meghosszabbításáért. A FIRE-3 vizsgálat szerint az elsődleges kemoterápia plusz EGFR-gátló kezelés segít elérni inkább ezt a célt” – értékelte az eredményeket Richard M. Goldberg, az emésztőszervi daganatok